Most megint a súlyváltozásról írok, mert ez a legkönnyebb. Aztán majd jön szépen apránként a többi is vele, és remélem, világos lesz, hogy ez a legkevésbé lényeges. A súly az, amit egy pillantással fel lehet mérni, és ha valakinek változik a súlya, azt hamar észrevesszük. Azt azonban, hogy valaki hogyan érzi magát valójában, sokkal nehezebb észrevenni, főleg, ha az illető maga is titkolja.

Az én "versenysúlyom" olyan 80-85 kg közt van. Magas vagyok, erőteljes csontozattal, így 80 kilósan már kifejezetten soványnak tűnök. Persze nem látszom olyankor 80 kilónak, jóval alátippelné bárki, ebből is látszik, mennyire nem számít, mit mutat a mérleg. Majd keresek valami régi fotót valamikor. Vagyis annyira nem vagyok benne biztos, hogy fotókat kellene feltennem majd, ez mégiscsak az internet. Még ha nem is nagyon fogja olvasni senki - nem hirdetem ezt a blogot, nem csinálok FB lapot, és hasonlók, csak itt elsunnyogok a rengeteg egyéb blog közt a sötétben - akkor sem olyan ez, mint egy saját napló. Na, ezt majd még kitalálom később.

Természetesen a versenysúlyomon mentem férjhez. Onnan kezdve gyakorlatilag folyamatosan híztam, köszönhetően részben a három terhességnek és elhúzódó szoptatásoknak, de nem csupán ennek. Persze a terhességek alatt sokat felszedtem, és aztán szülés után sosem adtam le, sőt, mindig jött is még egy kis plusz.

Nem igazán tudtam, mi ez, de egy ponton, amikor komolyabb válságba került a házasságom, azért, hogy érzékeltessem a férjemmel, hogy az én életem sem habos torta, még ha nem is dolgozom (vagy éppen azért), feltettem neki a kérdést, bár ő sosem tett megjegyzéseket a súlyomra: Emlékszel, milyen voltam, amikor még nem voltunk házasok, és épphogy összeköltöztünk? Akkor most nézz rám: ezt teszi majdnem 10 év boldog házasság vajon az emberrel?

Éppen csak sejtettem akkor, hogy mi lehet a baj, és fogalmam sem volt a megoldásról.